GDPR és adatvédelem a sportban

Mi a GDPR szerepe a sportban?

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation), avagy a GDPR a a sportban az alábbi szereplőkre terjed ki:

  • Sportszövetségekre, így a sportági szakszövetségekre is
  • Sportszervezetekre, így a sportegyesületekre, a sport alapítványokra és a sportvállalkozásokra is

E fentiek közül azok, akik megsértik a GDPR és az ezzel összhangban működő magyar jogszabályokat, az komoly bírságokkal számolhat, amelyek akár a tízmillió Ft nagyságrendet is elérhetik, és akár meg is haladhatják azt.

Tévhitek a sportban az adatvédelem kapcsán

Tévhit, hogy a sportegyesületek vagy más sportszervezetek GDPR problémáit “majd a szövetségeik megoldják”. Ezt kizárja a jogszabály, hiszen minden jogi személy a saját adatkezelési, adatfeldolgozási, adattovábbítási és adatvédelmi folyamatainak megfelelőségéért másoktól függetlenül anyagilag felelős, továbbá a sportági szövetségek sem rendelkeznek erre hatáskörrel és kapacitással sem. Tehát aki a sportszervezetek és sportszövetségek közül nem hozza létre a saját adatvédelmi folyamatait, majd ezt követően nem tartja be azokat, olyan mértékű büntetéssel sújthatók, amellyel a működésük is veszélybe kerül.

Tévhit az is, hogy a saját adatvédelmi folyamatait bárki más által kialakított dokumentumok átvételével – úgynevezett minta alkalmazással – “megúszhatja”. Ugyanis mindenkinek egyedi folyamatai vannak, amire külön szabályozást kell kialakítani. Ha ugyanis az átvett, lemásolt vagy internetről letöltött, testreszabást nélkülöző dokumentumokat léptet valaki hatályba, az betarthatatlan lesz számára, így ismételten alapot szolgáltat a súlyos adatvédelmi szabálysértések megvalósításához, így az ehhez tartozó milliós vagy tízmilliós nagyságrendű bírság elszenvedéséhez is.

Mindezek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy első lépésként konzultáció érdekében, majd ezt követően az adatvédelmi folyamatok kialakítása érdekében forduljanak oldalunk tanácsadó sportügyvédjéhez, aki megoldást kínál mindezekre a problémákra.

Mi a személyes adat?

A személyes adat bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

Mi az adatkezelés?

az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése.

Példák a személyes adatra a sportban (szabályozás nélkül ezeket kezelni tilos:

  • vezetéknév és utónév;
  • lakcím, szülők adatai, születési adatok;
  • a sportoló, szurkoló vagy néző egyedi azonosítását lehetővé tevő, sportszervezet, vagy sportszövetség által tárolt adatok (sportfelmérések, statisztikák, várható testmagasság-mérések adatai stb.)
  • a vezetéknév.utónév@sportszervezetneve.hu típusú e-mail-címek;
  • személyazonosító  vagy bármely más igazolvány száma;
  • helymeghatározó adatok (pl. mobiltelefon helymeghatározási funkciója);
  • számítógép IP-címe;
  • süti (cookie)-azonosító;
  • a telefon hirdetési azonosítója.

Kérdése van a témakör kapcsán? Ügyvédi konzultációra van szüksége? Keresse bizalommal oldalunk tanácsadó sportügyvédjét.

Jogszabály mutató

2004. évi I. tv. A sportról (Sport törvény)
2011. évi CLXXV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil törvény)
2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.)
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Btk.)
39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról
192/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről szóló
166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az állami sportinformációs rendszerről
157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről
54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról
40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzet Sportolója Címről
426/B/2008. AB határozat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés első mondata, 5. § (6) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
124/B/2008. AB határozat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése és 59. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
359/B/2004. AB határozat sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontja és 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
UNESCO Közgyűlése által 2005. október 19-én elfogadott sportbeli dopping elleni Nemzetközi Egyezmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

A Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS)

A nemzetközi sport döntőbíróság (CAS: Court of Arbitration for Sport) egy nemzetközi választott bírói testület, amelyet a sport jogvitáinak eldöntése céljából hívtak életre.

A CAS nemzetközi olimpiai bizottság (NOB) korábbi nagy tiszteletnek örvendő elnöke Juan Antonio Samaranch kezdeményezésére alakult 1984-ben kifejezetten az olimpiai jogviták eldöntése céljából.

1994-től a NOB-tól mind szervezetileg, mind pénzügyileg függetlenedett a CAS, és ettől kezdve a sportban felmerülő összes gazdasági és fegyelmi jogvitákban eljárhat. (Ezekről lásd később) A CAS abban az esetben jogosult eljárni, amennyiben a jogvitában érintett szemben álló felek alávetik magukat a CAS döntésének, egy un. „választott bírósági szerződéssel”

A CAS székhelye a svájci Lausanne-ban található, bírósági üléseit, New York, Sidney és Lausanne városaiban tartja. Ezen felül ideiglenes bíróságai a mindenkori olimpiák rendező városaiban az olimpiák ideje alatt is működnek.

A CAS választott bírói a nemzetközi sportéletben elismert nagy tudású jogászok.

2004. óta az ügyek túlnyomó többsége labdarúgó játékosok átigazolási vitáiból, és dopping ügyekből tevődik össze.

A CAS tehát gazdasági természetű, valamint fegyelmi természetű ügyekben jogosult eljárni. A gazdasági természetű ügyek jellemzően szerződések végrehajtása, szponzoráció, televíziós közvetítési jogok, játékos átigazolások köréből állnak.

Szintén ide tartoznak a kárfelelősséggel kapcsolatban felmerülő ügyek. A fegyelmi ügyek legnagyobb részt dopping vétséggel kapcsolatos jogviták, de jócskán előfordulnak a játéktéren előforduló durvasággal, avagy a játékvezetőkkel avagy sportbírókkal szembeni sportszerűtlen magatartással összefüggő ügyek.

A fegyelmi ügyek első fokon az illetékes sport hatóságok által kerülnek megtárgyalásra, és az itt született döntésekkel szembeni fellebbezés eredményeként jutnak el a CAS elé, amely döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Jogesetek

88/2007. Számviteli kérdés Egy sportvállalkozás egyik sportolóját kölcsönadja egy másik klubnak ideiglenes jelleggel, azaz a játékos játékjogát ideiglenesen átengedi. Hogyan kell a sportvállalkozásnál a könyvviteli nyilvántartásokban vagyoni értékű jogként szerepeltetett játékjog átengedését elszámolni akkor, ha ellenérték fejében, illetve ha térítés nélkül történik a rendelkezésre bocsátás? A mérlegben szereplő vagyoni értékű jogot ki kell-e vezetni egyéb ráfordítás elszámolásával?

EBH2009. 1947 Nem valósítja meg a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétségét az a sportegyesületi elnök, aki az egyesület székhelyének a megváltozására vonatkozó adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget (1978. évi IV. törvény 299. §).

BH2004. 427 A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn – Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást – amely a sportegyesületekre is kiterjed – megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.].

BH2004. 305 I. Jogellenesség hiányában nem valósul meg a rágalmazás vétsége, ha az amatőr sportszervezetben funkciót betöltő vezető (versenybíró) e feladatkörében a magánvádló sportszakosztályi vezetőre olyan negatív tényközlést tartalmazó jelentést tesz, amelyet nyilvánvalóan a közérdek indokol [Btk. 10. §, 179. § (1) és (2) bek. b) pont].

BH2002. 354 Sportszervezet kezelői joga keletkezésének feltételei [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 1990. évi LXX. törvény, 1996. évi LXV. törvény 1. § a) pont, 2-6. §, 1022/1990. (II. 14.) MT határozat, 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bekezdés].

EBH2001. 562 Sporttevékenység folytatására munkaviszony is létrehozható; a jogviszony jellegén nem változtat, ha a munkaszerződés egyik rendelkezése az Mt.-nek nem felel meg (Mt. 76. §).

BH2001. 199 Az alapítvány közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételének nem akadálya, hogy az alapítvány egy meghatározott területen bizonyos tevékenységet végzők – pl. egy település sportoló fiataljainak – támogatására jött létre [1997. évi CLVI. tv. 4. § (1) bek. a) pont, 26. § b) és c/14. pont].

BH2001. 194 A sportegyesületek nem kötelesek kollektív szerződést kötni, a hiánya jogkövetkezményeit azonban viselniük kell. – A sportolók sporttevékenységével kapcsolatos fegyelmi felelősség tekintetében külön jogszabály rendelkezik, ez azonban nem vonatkozik a munkaszerződésükkel összefüggő kötelezettségeik megszegésének jogkövetkezményeire [4/1991. (V. 16.) MKM r.].

EBH2000. 378 Magyarországon nyilvántartásba vehető az a nemzetközi sportszövetség, amelyet legalább két nemzeti szövetség hoz létre (1989. évi II. tv. 15. §).

EBH1999. 175 Az adókedvezményezetti minőség megállapításához sporttevékenységgel való tényleges foglalkozás szükséges, a gazdasági segítés, támogatás nem elegendő (1996. évi CXXVI. tv. 4. §).

BH1992. 429. Az alapítvány tekintetében nem tartós és közérdekű a cél, ha az alapító gyermekének sportolói pályafutását kívánja elősegíteni [Ptk. 74/A. § (1) bek.].

BH1991. 367. Ha a sportági szakszövetség alapszabályba ütköző módon hív össze közgyűlést és így a tagegyesületek el vannak zárva a döntések meghozatalában való részvételtől, a bíróság megalapozottan dönt a közgyűlési határozatok megsemmisítéséről [1989. évi II. tv. 9. § a) és b) pont, 14. §, 16. § (2) bek., 1989. évi 9. tvr. 17. §].

BH1991. 140. A szabálysértési értékre nézve a sportegyesület öltözőjében, a játékostárs sérelmére elkövetett lopás nem minősül a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó személy sérelmére megvalósultnak [Btk. 316. § (2) bek. h) pont, Sztv. 105. § (1) bek. a) pont].

BH1989. 474. A hűtlen kezelés bűntettének és a gazdasági ellenőrzés meghiúsítása vétségének megállapítása sportegyesületi vezetők terhére [Btk. 319. § (3) bek. c) pont, 289. §].

BH1987. 125. I. A magyar nyelvben meghonosodott „klub”szó nem használható gazdasági jellegű szolgáltató tevékenység megjelölésére. Különösen félrevezető a cég elnevezésben a „teniszklub” megjelölés, amely sportegyesületre és nem munkaközösség által gyakorolni kívánt szolgáltató tevékenységre utal; az ilyen bejegyzés sérti a cégvalódiság elvét [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 7. §, 6/1985. (XI. 6.) IM sz. r. 19. § és 20. § (1) bek.]

BH1985. 366. A sportoló munkakörében foglalkoztatott dolgozónak a munkakörében elszenvedett balesete társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül. E szempontból nincs jelentősége, hogy a dolgozó sportoló munkakörében történt beosztásánál a munkajogi rendelkezéseket nem tartották meg [1975. évi II. tv. 77. §].

BH1985. 290. A sportoló munkakörben foglalkoztatott dolgozó üzemi balesetéért a munkáltatót felelősség terheli. A munkáltató felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a dolgozó nem a munkáltató sportegyesületének, hanem az országos válogatott színeiben vett részt sporteseményen, és eközben szenvedett balesetet [1967. évi II. törvény 62. §, Pp. 229. § (1) bek., 253. § (2) bek.].

2009/5. Választottbírósági határozat A felek közötti jogviszony (amatőr sportolói szerződés) folyamatos megbízási jogviszonynak minősül, így az 1959. évi IV. törvény 483. § (4) bekezdése értelmében folyamatos jogviszony esetén megengedett, hogy a felek a felmondás jogát korlátozzák. Az 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései nem alapoznak meg olyan jogértelmezést, amely szerint a rendes felmondás jogát mindenképpen biztosítani kellene folyamatos megbízási jogviszony esetén is. A Választottbíróság álláspontja szerint a sportszövetségi bizottságok határozatai nem kötik a Választottbíróságot a felek jogvitájának elbírálásában.

FPK 1995/40. A labdarugó játékos és a sportkör között nem jön létre olyan megbízási jogviszony, ami a Ptk. 350. § (2) bekezdése alapján a mérkőzés során okozott károkért a sportkör kártérítési felelőssége megállapítható lenne (41. Pf. 21.242/1994/3.)

Sport Állandó Választottbíróság

A Sport Állandó Választottbíróság (más névsn Sportbíróság) a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kötelékében működő intézményként üzemel a hatályos sporttörvény alapján. A Sport Állandó Választottbíróság alapvető feladata a sportszakmai szempontok és főleg a gyorsaság biztosítása a különböző sportjogi vitákban.

A Sport Állandó Választottbíróság hatásköre két alapvető, de egymástól eltérő jellegű ügycsoportra terjed ki. Az egyik:
a) a sportszövetségek és tagjaik közti, illetve a tagok egymás közti sporttal kapcsolatos jogvitái, utóbbiaknak a sportszövetség működésének keretében kell keletkezniük;
b) a sportszövetségeknek a sportolókkal, illetve a sportszakemberekkel szembeni sporttal kapcsolatos jogi vitái;
c) a sportszervezeteknek (sportegyesületek, sportvállalkozások) a sportolókkal, illetve a sportszakemberekkel szembeni sporttal kapcsolatos jogvitái.

A másik nagy ügycsoport a versenyengedélyek kiadásával és visszavonásával kapcsolatos, illetve igazolási, átigazolási, valamint fegyelmi ügyek, végül a versenyrendszerben való indulás, amelyekben a törvény bírósági eljárásra ad lehetőséget. Ezekben az ügyekben a törvény még rövidebb eljárási határidőket állapít meg, mint a „hagyományos” választottbírósági ügyekben, és meghatározza a választottbíróság által hozható érdemi döntések körét is.

A Sport Állandó Választottbíróság tagjait a MOB elnöksége választja meg négy évre.

A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének – az igazságügyért felelős miniszter véleménye alapján hozott – előzetes jóváhagyása szükséges.

A vonatkozó bírósági gyakorlatból BH2005. 114 Ha a választottbíróság a hatáskörének hiányát állapítja meg, e döntése ellen nem lehet a bírósághoz fordulni. Amennyiben a rendes bíróság a kérelmet – bírói út hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ez ellen az elsőfokú végzés ellen fellebbezésnek van helye [1994. évi LXXI. tv. 25. § (1) bek.; Pp. 233. § (1) bek.].