Jogszabály mutató

2004. évi I. tv. A sportról (Sport törvény)
2011. évi CLXXV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil törvény)
2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.)
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Btk.)
39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról
192/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről szóló
166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az állami sportinformációs rendszerről
157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről
54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról
40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzet Sportolója Címről
426/B/2008. AB határozat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés első mondata, 5. § (6) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
124/B/2008. AB határozat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése és 59. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
359/B/2004. AB határozat sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontja és 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
UNESCO Közgyűlése által 2005. október 19-én elfogadott sportbeli dopping elleni Nemzetközi Egyezmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

A Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS)

A nemzetközi sport döntőbíróság (CAS: Court of Arbitration for Sport) egy nemzetközi választott bírói testület, amelyet a sport jogvitáinak eldöntése céljából hívtak életre.

A CAS nemzetközi olimpiai bizottság (NOB) korábbi nagy tiszteletnek örvendő elnöke Juan Antonio Samaranch kezdeményezésére alakult 1984-ben kifejezetten az olimpiai jogviták eldöntése céljából.

1994-től a NOB-tól mind szervezetileg, mind pénzügyileg függetlenedett a CAS, és ettől kezdve a sportban felmerülő összes gazdasági és fegyelmi jogvitákban eljárhat. (Ezekről lásd később) A CAS abban az esetben jogosult eljárni, amennyiben a jogvitában érintett szemben álló felek alávetik magukat a CAS döntésének, egy un. „választott bírósági szerződéssel”

A CAS székhelye a svájci Lausanne-ban található, bírósági üléseit, New York, Sidney és Lausanne városaiban tartja. Ezen felül ideiglenes bíróságai a mindenkori olimpiák rendező városaiban az olimpiák ideje alatt is működnek.

A CAS választott bírói a nemzetközi sportéletben elismert nagy tudású jogászok.

2004. óta az ügyek túlnyomó többsége labdarúgó játékosok átigazolási vitáiból, és dopping ügyekből tevődik össze.

A CAS tehát gazdasági természetű, valamint fegyelmi természetű ügyekben jogosult eljárni. A gazdasági természetű ügyek jellemzően szerződések végrehajtása, szponzoráció, televíziós közvetítési jogok, játékos átigazolások köréből állnak.

Szintén ide tartoznak a kárfelelősséggel kapcsolatban felmerülő ügyek. A fegyelmi ügyek legnagyobb részt dopping vétséggel kapcsolatos jogviták, de jócskán előfordulnak a játéktéren előforduló durvasággal, avagy a játékvezetőkkel avagy sportbírókkal szembeni sportszerűtlen magatartással összefüggő ügyek.

A fegyelmi ügyek első fokon az illetékes sport hatóságok által kerülnek megtárgyalásra, és az itt született döntésekkel szembeni fellebbezés eredményeként jutnak el a CAS elé, amely döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Jogesetek

88/2007. Számviteli kérdés Egy sportvállalkozás egyik sportolóját kölcsönadja egy másik klubnak ideiglenes jelleggel, azaz a játékos játékjogát ideiglenesen átengedi. Hogyan kell a sportvállalkozásnál a könyvviteli nyilvántartásokban vagyoni értékű jogként szerepeltetett játékjog átengedését elszámolni akkor, ha ellenérték fejében, illetve ha térítés nélkül történik a rendelkezésre bocsátás? A mérlegben szereplő vagyoni értékű jogot ki kell-e vezetni egyéb ráfordítás elszámolásával?

EBH2009. 1947 Nem valósítja meg a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétségét az a sportegyesületi elnök, aki az egyesület székhelyének a megváltozására vonatkozó adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget (1978. évi IV. törvény 299. §).

BH2004. 427 A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn – Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást – amely a sportegyesületekre is kiterjed – megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.].

BH2004. 305 I. Jogellenesség hiányában nem valósul meg a rágalmazás vétsége, ha az amatőr sportszervezetben funkciót betöltő vezető (versenybíró) e feladatkörében a magánvádló sportszakosztályi vezetőre olyan negatív tényközlést tartalmazó jelentést tesz, amelyet nyilvánvalóan a közérdek indokol [Btk. 10. §, 179. § (1) és (2) bek. b) pont].

BH2002. 354 Sportszervezet kezelői joga keletkezésének feltételei [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 1990. évi LXX. törvény, 1996. évi LXV. törvény 1. § a) pont, 2-6. §, 1022/1990. (II. 14.) MT határozat, 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bekezdés].

EBH2001. 562 Sporttevékenység folytatására munkaviszony is létrehozható; a jogviszony jellegén nem változtat, ha a munkaszerződés egyik rendelkezése az Mt.-nek nem felel meg (Mt. 76. §).

BH2001. 199 Az alapítvány közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételének nem akadálya, hogy az alapítvány egy meghatározott területen bizonyos tevékenységet végzők – pl. egy település sportoló fiataljainak – támogatására jött létre [1997. évi CLVI. tv. 4. § (1) bek. a) pont, 26. § b) és c/14. pont].

BH2001. 194 A sportegyesületek nem kötelesek kollektív szerződést kötni, a hiánya jogkövetkezményeit azonban viselniük kell. – A sportolók sporttevékenységével kapcsolatos fegyelmi felelősség tekintetében külön jogszabály rendelkezik, ez azonban nem vonatkozik a munkaszerződésükkel összefüggő kötelezettségeik megszegésének jogkövetkezményeire [4/1991. (V. 16.) MKM r.].

EBH2000. 378 Magyarországon nyilvántartásba vehető az a nemzetközi sportszövetség, amelyet legalább két nemzeti szövetség hoz létre (1989. évi II. tv. 15. §).

EBH1999. 175 Az adókedvezményezetti minőség megállapításához sporttevékenységgel való tényleges foglalkozás szükséges, a gazdasági segítés, támogatás nem elegendő (1996. évi CXXVI. tv. 4. §).

BH1992. 429. Az alapítvány tekintetében nem tartós és közérdekű a cél, ha az alapító gyermekének sportolói pályafutását kívánja elősegíteni [Ptk. 74/A. § (1) bek.].

BH1991. 367. Ha a sportági szakszövetség alapszabályba ütköző módon hív össze közgyűlést és így a tagegyesületek el vannak zárva a döntések meghozatalában való részvételtől, a bíróság megalapozottan dönt a közgyűlési határozatok megsemmisítéséről [1989. évi II. tv. 9. § a) és b) pont, 14. §, 16. § (2) bek., 1989. évi 9. tvr. 17. §].

BH1991. 140. A szabálysértési értékre nézve a sportegyesület öltözőjében, a játékostárs sérelmére elkövetett lopás nem minősül a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó személy sérelmére megvalósultnak [Btk. 316. § (2) bek. h) pont, Sztv. 105. § (1) bek. a) pont].

BH1989. 474. A hűtlen kezelés bűntettének és a gazdasági ellenőrzés meghiúsítása vétségének megállapítása sportegyesületi vezetők terhére [Btk. 319. § (3) bek. c) pont, 289. §].

BH1987. 125. I. A magyar nyelvben meghonosodott „klub”szó nem használható gazdasági jellegű szolgáltató tevékenység megjelölésére. Különösen félrevezető a cég elnevezésben a „teniszklub” megjelölés, amely sportegyesületre és nem munkaközösség által gyakorolni kívánt szolgáltató tevékenységre utal; az ilyen bejegyzés sérti a cégvalódiság elvét [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 7. §, 6/1985. (XI. 6.) IM sz. r. 19. § és 20. § (1) bek.]

BH1985. 366. A sportoló munkakörében foglalkoztatott dolgozónak a munkakörében elszenvedett balesete társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül. E szempontból nincs jelentősége, hogy a dolgozó sportoló munkakörében történt beosztásánál a munkajogi rendelkezéseket nem tartották meg [1975. évi II. tv. 77. §].

BH1985. 290. A sportoló munkakörben foglalkoztatott dolgozó üzemi balesetéért a munkáltatót felelősség terheli. A munkáltató felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a dolgozó nem a munkáltató sportegyesületének, hanem az országos válogatott színeiben vett részt sporteseményen, és eközben szenvedett balesetet [1967. évi II. törvény 62. §, Pp. 229. § (1) bek., 253. § (2) bek.].

2009/5. Választottbírósági határozat A felek közötti jogviszony (amatőr sportolói szerződés) folyamatos megbízási jogviszonynak minősül, így az 1959. évi IV. törvény 483. § (4) bekezdése értelmében folyamatos jogviszony esetén megengedett, hogy a felek a felmondás jogát korlátozzák. Az 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései nem alapoznak meg olyan jogértelmezést, amely szerint a rendes felmondás jogát mindenképpen biztosítani kellene folyamatos megbízási jogviszony esetén is. A Választottbíróság álláspontja szerint a sportszövetségi bizottságok határozatai nem kötik a Választottbíróságot a felek jogvitájának elbírálásában.

FPK 1995/40. A labdarugó játékos és a sportkör között nem jön létre olyan megbízási jogviszony, ami a Ptk. 350. § (2) bekezdése alapján a mérkőzés során okozott károkért a sportkör kártérítési felelőssége megállapítható lenne (41. Pf. 21.242/1994/3.)

Sport Állandó Választottbíróság

A Sport Állandó Választottbíróság (más névsn Sportbíróság) a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kötelékében működő intézményként üzemel a hatályos sporttörvény alapján. A Sport Állandó Választottbíróság alapvető feladata a sportszakmai szempontok és főleg a gyorsaság biztosítása a különböző sportjogi vitákban.

A Sport Állandó Választottbíróság hatásköre két alapvető, de egymástól eltérő jellegű ügycsoportra terjed ki. Az egyik:
a) a sportszövetségek és tagjaik közti, illetve a tagok egymás közti sporttal kapcsolatos jogvitái, utóbbiaknak a sportszövetség működésének keretében kell keletkezniük;
b) a sportszövetségeknek a sportolókkal, illetve a sportszakemberekkel szembeni sporttal kapcsolatos jogi vitái;
c) a sportszervezeteknek (sportegyesületek, sportvállalkozások) a sportolókkal, illetve a sportszakemberekkel szembeni sporttal kapcsolatos jogvitái.

A másik nagy ügycsoport a versenyengedélyek kiadásával és visszavonásával kapcsolatos, illetve igazolási, átigazolási, valamint fegyelmi ügyek, végül a versenyrendszerben való indulás, amelyekben a törvény bírósági eljárásra ad lehetőséget. Ezekben az ügyekben a törvény még rövidebb eljárási határidőket állapít meg, mint a „hagyományos” választottbírósági ügyekben, és meghatározza a választottbíróság által hozható érdemi döntések körét is.

A Sport Állandó Választottbíróság tagjait a MOB elnöksége választja meg négy évre.

A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének – az igazságügyért felelős miniszter véleménye alapján hozott – előzetes jóváhagyása szükséges.

A vonatkozó bírósági gyakorlatból BH2005. 114 Ha a választottbíróság a hatáskörének hiányát állapítja meg, e döntése ellen nem lehet a bírósághoz fordulni. Amennyiben a rendes bíróság a kérelmet – bírói út hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ez ellen az elsőfokú végzés ellen fellebbezésnek van helye [1994. évi LXXI. tv. 25. § (1) bek.; Pp. 233. § (1) bek.].

Sportszervezetek jogi képviselete

A sportszervezetek akár egymás közötti, akár sportolóival fennálló, akár szövetségekkel, akár szponzoraikkal vagy szolgáltatóikkal felmerülő jogviták hagyományos rendezési módja az, hogy a sportszervezet jogi képviselet útján próbálja a jogvitát rendezni. Emellett a mindennapi működés kapcsán felmerülő jogi kérdések felmerülése okán a sportszervezeteknek és sportszövetségeknek is egyre több alkalommal szüksége van sportügyvédi közreműködésre.

A jogviták felmerülése esetén a sportszervezet és a sportszövetség a saját sportolóival és tagjaival szemben jellemzően nagyobb sikerrel szokott járni addig, amíg a sportoló oldalán nem jelenik meg egy szekértelemmel sportügyvéd. Más sportszervezet vagy sportszövetség esetén, illetve akkor, amikor a sportoló képviseletében ügyvéd kap meghatalmazást, a sportegyesület számára is célravezető, ha sportügyvéd vagy segítségét kéri.

Továbbá sportszervezetek (egyesületek, gazdasági társaságok) esetében a jogi képviselet abban az esetben mindenképp javasolt, amikor valamely olyan sérelem éri a sportszervezetet, amely a sportági szakszövetség alapszabályába ütköző intézkedésen alapul, tehát amikor a sportszövetség nem tartja be a saját szabályait. A szövetségek ekkor igen sok alkalommal „erőből” próbálják megoldani a vitát, és olyan intézkedést tesznek, amely tovább sújtja a sportszervezetet, és amellyel a szövetség jellemzően ismételt alapszabály-sértést valósít meg. Ekkor általában ügyészségi, illetve bírósági vagy törvényszéki beavatkozás szükséges, ugyanis olyan károsodást kell elhárítani, amely e nélkül akár az adott sportszervezet jövőjét is nagymértékben hátrányosan befolyásolhatja. Az ügyészségi és bírósági szinteken nem kötelező a jogi képviselet, de nagyon ajánlott. A hibásan (jellemzően sportügyvédi segítség nélkül) megindított eljárások további olyan késlekedést okozhatnak, amely tovább nehezítheti az érintett sportszervezet helyzetét. Ekkor a sportjogász-ügyvéd segítségével (tehát továbbra is javasolt e szakismeret megléte a választott jogi képviselő kapcsán) akár heteket is meg lehet takarítani a sportszervezetek számára az értékes versenyszezonból.

Sportszervezetek/egyesületek egymás között, továbbá szponzoraikkal vagy szolgáltatóik/beszállítóikkal szembeni jogviták igen széles körben merülhetnek föl. Egymás között jellemzően kártérítési igényt támasztanak. Illetve sportolók átigazolása kapcsán merül fel jogvita. Szponzorokkal jellemzően azért kerül szembe a sportegyesület, mert a szponzori szerződés kapcsán valamely fél úgy érzi, hogy a másik fél nem, vagy nem teljes mértékben teljesítette a vállalt kötelezettségét. Ide tartozik az az eset is, amikor a szponzor nemes egyszerűséggel nem fizeti meg a szponzorációs díjat. Ekkor a szponzor gondolhatja – hibásan -, hogy ő csupán adományozott volna, de meggondolta magát, így a sportegyesületnek az alaphelyzetéhez képest nem keletkezett kára. Ugyan miért lehetne rajta, az ígéretét megszegő szponzoron a teljesítést követelni? Amennyiben egy ilyen szerződést írásba foglaltak, akkor az a szerződésben meghatározott feltételek mellett fizetési kötelezettséget teremt a szponzor oldalán. Ez akár perben is érvényesíthető. Szolgáltatók és beszállítók, amelyek gazdasági vállalkozások, igen sokszor vissza kívánnak élni tehát azzal, hogy a sportszervezetek támogatottként legtöbbször a hálás köszönet mellett nem mennek utána a szponzori ígéretek elmaradásának.

A tapasztalatunk az, hogy amennyiben ekkor jogi képviselő jár el a támogatástól elesett sportszervezet oldalán, akkor a vállalat, fizetési hajlandósága hatványozottan megemelkedik. Igen kevés kivételt tudnánk említeni, amikor egy ilyen fellépés ne járt volna eredménnyel.

Amennyiben egy sportszervezet és sportszövetség között alakul ki vita, akkor is igen sokszor előfordul, hogy valamely fél nem a jogszerűség mezsgyéjén halad az ügy megoldásakor, vagy kifejezetten rosszhiszeműen jár el. E területen szerzett képviseleti tapasztalatunk alapján összegzésként megállapíthatjuk, hogy a gyors és jogszerű vitarendezéshez sokszor nem nélkülözhető a megfelelő jogi támogatás.

Sajnos a hazai sportszervezetek esetében még nem fejlődött magas szintre a sportjogász-ügyvédhez történő fordulás kultúrája, nem alakult ki ilyen szokás. Ezen azért érdemes változtatni, mert az egyesületek a jogi segítségre fordított összeg többszörösét tudják bevételezni, hiszen a „behajtás” ügyvédi módja igen hatékony, és teljes siker esetén még az ügyvédi költséget is meg lehet téríttetni a mulasztó szponzorral, a sérelmet okozó szponzorral, sportszervezettel vagy sportszövetséggel szemben is.

Kérdés vagy sportügyvédi képviseleti igény esetén forduljanak bizalommal oldalunk tanácsadó sportügyvédjéhez.