A civil szervezetek (sportegyesületek, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző sport alapítványok, sportszövetségek) átvilágítása a működésük szabályszerűségének érdekében időszakonként szükséges lehet weboldalunk felkért tanácsadó ügyvédje ilyen irányú megkeresés esetén is vállal megbízást is. Dr. Neszmélyi Emil ügyvéd, sportjogász, aki a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnak (CAS) is bírája, a MOB Jogi Bizottságának és az Európai Kosárlabda Szövetség Jogi Bizottságának tagja. A vele történő konzultációhoz információk itt érhetők el: Kontakt

A sportegyesület, az alapítvány és a szövetség, mint társadalmi szervezet működése törvényességének biztosítása érdekében a bíróság a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, a törvényesség helyreállítása érdekében kötelező erejű határozatokat hoz, szükség esetén bírságot szab ki.
A bíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörében nem vizsgálhatja a társadalmi szervezet működésének a racionalitását, jogköre kizárólag a működés törvényességének – ideértve az alapszabálynak megfelelő működést is – ellenőrzésére terjed ki.
A nyilvántartásba vételről a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék (korábbi nevén megyei bíróság), illetőleg a Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság) határoz soron kívül, nemperes eljárás keretében. Annak érdekében, hogy a társadalmi szervezet létrejöttéről az általános törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség is tudomást szerezzen, a nyilvántartásba vételről szóló határozatot a törvényszék ügyészségnek is megküldi.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a már megalakult társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be az alapszabállyal és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt. Annak érdekében, hogy a bíróság által vezetett nyilvántartás a tényleges adatokat tartalmazza, a bíróságnál be kell jelenteni, ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg ha a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult.
A törvényszék – az általános törvényességi felügyelete keretében ellenőrzést végző – ügyész keresete, illetőleg az Civil törvényben (2011.évi CLXXV törvény) foglaltaknak megfelelően a törvénysértő határozatot sérelmező tag által előterjesztett kereset alapján járhat el, és hozhatja meg a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntést.
A törvény a törvénysértések súlyosságához és jellegéhez igazodó döntési lehetőségeket biztosít a törvényszék számára. Ennek megfelelően polgári perben kereset alapján a bíróságnak lehetősége van arra, hogy az egyesülési jog gyakorlásába való legkisebb beavatkozás elvét követve a törvénysértő határozatot semmisítse meg, új határozat hozatalát rendelje el, illetőleg összehívja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. Ha ezek az eszközök kevésnek bizonyulnak, vagy várhatóan nem hoznák meg a kívánt eredményt, a bíróság felfüggesztheti a társadalmi szervezet tevékenységét, illetőleg ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. Ha a társadalmi szervezet működése keretében az egyesülési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, illetőleg mások jogát vagy szabadságát sérti, a bíróság feloszlatja a társadalmi szervezetet. A bizonytalan jogi helyzet megszüntetése érdekében a bíróság hatáskörébe tartozik a társadalmi szervezet megszűnésének megállapítása, amire akkor kerülhet sor, ha a társadalmi szervezet legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan tíz fő alatt van.
A társadalmi szervezet törvénysértő határozatát sérelmező tag keresete alapján a bíróság – a kereset indítási jogosultságnak megfelelően – csak a megtámadott határozatról dönthet.

Vonatkozó bírósági gyakorlat

BH1991. 367. Ha a sportági szakszövetség alapszabályba ütköző módon hív össze közgyűlést és így a tagegyesületek el vannak zárva a döntések meghozatalában való részvételtől, a bíróság megalapozottan dönt a közgyűlési határozatok megsemmisítéséről [1989. évi II. tv. 9. § a) és b) pont, 14. §, 16. § (2) bek., 1989. évi 9. tvr. 17. §].

BH1996. 123. A társadalmi szervezet képviselője – az alapszabály rendelkezése alapján – a munkaviszonyban levő klubigazgató is lehet [1989. évi II. tv. 15. § (4) bek.].

EBH2000. 378. Magyarországon nyilvántartásba vehető az a nemzetközi sportszövetség, amelyet legalább két nemzeti szövetség hoz létre (1989. évi II. tv. 15. §).

BH2004. 427. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn – Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást – amely a sportegyesületekre is kiterjed – megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.].

BH2001. 347. A bíróság által nyilvántartott adatokban történő változás átvezetése során a közgyűlés és határozatai törvényességének felülvizsgálatára nem kerülhet sor [1989. évi II. tv. (Etv.) 14. § (1) bek., 15. § (4) bek., 16. §].

BH2000. 274. A társadalmi szervezetben a tagdíjfizetés elmulasztása nem vezet automatikusan a tagsági viszony megszüntetéséhez, ehhez szabályozott eljárás eredményeképpen hozott határozatra van szükség [1989. évi II. tv. 3. § (1) bek., 10. § (1) bek., 16. § (1) és (2) bek.].

BH1998. 617. A társadalmi szervezet működésének ellenőrzésére felügyelőbiztos kinevezésének feltételei [1989. évi II. tv. 16. § (2) bek. c) pont].

BH1997. 250. A társadalmi szervezet – a törvények keretei között – maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 10. § (1) bek., 11. §, 12. §, 16. § (2) bek. a) pont. KK 1. sz.].

BH1997. 96. Az egyesület megszűnésének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a működés törvényességének helyreállítására más lehetőség nincs [1989. évi II. tv. 16. § (2) bek.].

BH1996. 120. A társadalmi szervezet alapszabályának módosítását a nyilvántartást vezető bíróság érdemben nem vizsgálhatja [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 14. § (1) bek., 15. § (1) és (4) bek., 16. § (2) bek., 6/1989. (VI. 8.) IM r.].

BH1996. 59. A társadalmi szervezet érvénytelen fegyelmi határozata [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 16. § (2) bek. a) pont].

BH1993. 523. II. A törvénysértő fegyelmi határozat megsemmisítése esetén a bíróság új határozat hozatalát nem rendeli el [1989. évi II. tv. 16. § (2) bek. a) pont].

BH1993. 121. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a társadalmi szervezet feloszlását a közgyűlésnek kell kimondani, az egyesület elnökének ilyen tartalmú bejelentése alapján a bíróság a nyilvántartásból való törlést nem rendelheti el [1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (2) bek., e) pont. 20. §].

BH1993. 55. A tagegyesület a bíróság előtt megtámadhatja a szövetség törvénysértő határozatát [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 10. § (1) bek., 16. § (2) bek. a) p.].

BH1992. 724. A társadalmi szervezet tagja által indított kereset alapján a bíróság megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 16. § (2) bek. a) p.].

BH1992. 133. II. A társadalmi szervezetnek nincs állami felügyelő szerve, így a megszüntetés sem tartozhat a felügyelő szerv hatáskörébe [1989. évi II. tv. 16. §-a].

BH1992. 132. A társadalmi szervezet fegyelmi határozatát a bíróság megsemmisítheti, ha a határozat súlyosan sérti a szervezet belső szabályzatát [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek. és 16. §].

BH1990. 486. Társadalmi szervezet közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság nem tekinthet el az alapszabály rendelkezéseitől [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 14. § (2) bek., 16. § (2) bek. b) pont].

EBH2006. 1558. A bíróság által megszüntetett társadalmi szervezetet a bíróság határozatának jogerőre emelkedése után a bírósági nyilvántartásból törölni kell (1989. évi II. törvény 20. §, 16. §).

EBH2002. 835. Az egyesület feloszlatható, ha az egyesülési jog gyakorlása bűncselekményt vagy arra való felhívást valósít meg (1989. évi II. tv. 2. §, 16. §).