Sportegyesületi/sportszövetségi szabályok létrehozása

Sportegyesületi belső szabályok megalkotása

 

Tévhit az, hogy amikor egy törvényszék bíróság egy sportegyesületet nyilvántartásba vesz, akkor az ennek alapjául szolgáló alapszabály az egyetlen írott szabály, amellyel rendelkezni kell egy egyesületnek.

Természetesen kisebb egyesületek akár működtethetők is lehetnek egy alapszabály alapján, de amint a taglétszám jelentősen megemelkedik, a tagdíjbevételek megemelkednek, esetleg újabb szakosztályok indulnak az adott sportegyesület meglévő szakosztálya mellett, akkor több további írott belső szabályra van szüksége a sportegyesületnek.

Ilyen szabályok lehetnek a házirend, szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), a fegyelmi szabályzat, számviteli szabályzat, szertárhasználati és sportszer-kiadási szabályzat stb.

Ezek megírása jogi feladat, mert egyrészről szükséges ugyan a megfelelő hozzáértés ahhoz, hogy életszerű legyen a szabályozás, másrészről viszont a jogi szempontból hiányos, jogi szakértelmet nélkülöző szabályozók könnyen tartalmazhatnak jogszabálysértő rendelkezéseket. Ezek kiváltképp akkor születnek, amikor egy növekedő létszámú sportegyesület gyorsan kényszerül ilyen dokumentum megalkotására. Amennyiben e dokumentum jogszabálysértő rendelkezést tartalmaz, és egy ilyen rendelkezés következtében valakit hátrány ér, akkor megnyílik az út a hátránnyal sújtott személy általi jogérvényesítésre, és adott esetben a kártérítésre is. A kártérítés, valamint a jogérvényesítés során elszenvedett kellemetlenségek sokkal nagyobb kellemetlenséget eredményeznek, mint a megelőzési céllal a szakember által elkészített, jogszabályoknak megfelelő szabályozók költsége. Ezt mérlegelni kell, mert amikor nincs szükség jogász közreműködésére, akkor felesleges költség csupán a szakember igénybevétele.