Jogesetek

88/2007. Számviteli kérdés Egy sportvállalkozás egyik sportolóját kölcsönadja egy másik klubnak ideiglenes jelleggel, azaz a játékos játékjogát ideiglenesen átengedi. Hogyan kell a sportvállalkozásnál a könyvviteli nyilvántartásokban vagyoni értékű jogként szerepeltetett játékjog átengedését elszámolni akkor, ha ellenérték fejében, illetve ha térítés nélkül történik a rendelkezésre bocsátás? A mérlegben szereplő vagyoni értékű jogot ki kell-e vezetni egyéb ráfordítás elszámolásával?

EBH2009. 1947 Nem valósítja meg a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétségét az a sportegyesületi elnök, aki az egyesület székhelyének a megváltozására vonatkozó adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget (1978. évi IV. törvény 299. §).

BH2004. 305 I. Jogellenesség hiányában nem valósul meg a rágalmazás vétsége, ha az amatőr sportszervezetben funkciót betöltő vezető (versenybíró) e feladatkörében a magánvádló sportszakosztályi vezetőre olyan negatív tényközlést tartalmazó jelentést tesz, amelyet nyilvánvalóan a közérdek indokol [Btk. 10. §, 179. § (1) és (2) bek. b) pont].

EBH2001. 562 Sporttevékenység folytatására munkaviszony is létrehozható; a jogviszony jellegén nem változtat, ha a munkaszerződés egyik rendelkezése az Mt.-nek nem felel meg (Mt. 76. §).

BH2001. 199 Az alapítvány közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételének nem akadálya, hogy az alapítvány egy meghatározott területen bizonyos tevékenységet végzők – pl. egy település sportoló fiataljainak – támogatására jött létre [1997. évi CLVI. tv. 4. § (1) bek. a) pont, 26. § b) és c/14. pont].

BH2001. 194 A sportegyesületek nem kötelesek kollektív szerződést kötni, a hiánya jogkövetkezményeit azonban viselniük kell. – A sportolók sporttevékenységével kapcsolatos fegyelmi felelősség tekintetében külön jogszabály rendelkezik, ez azonban nem vonatkozik a munkaszerződésükkel összefüggő kötelezettségeik megszegésének jogkövetkezményeire [4/1991. (V. 16.) MKM r.].

EBH2000. 378 Magyarországon nyilvántartásba vehető az a nemzetközi sportszövetség, amelyet legalább két nemzeti szövetség hoz létre (1989. évi II. tv. 15. §).

EBH1999. 175 Az adókedvezményezetti minőség megállapításához sporttevékenységgel való tényleges foglalkozás szükséges, a gazdasági segítés, támogatás nem elegendő (1996. évi CXXVI. tv. 4. §).

BH1991. 367. Ha a sportági szakszövetség alapszabályba ütköző módon hív össze közgyűlést és így a tagegyesületek el vannak zárva a döntések meghozatalában való részvételtől, a bíróság megalapozottan dönt a közgyűlési határozatok megsemmisítéséről [1989. évi II. tv. 9. § a) és b) pont, 14. §, 16. § (2) bek., 1989. évi 9. tvr. 17. §].

BH1991. 140. A szabálysértési értékre nézve a sportegyesület öltözőjében, a játékostárs sérelmére elkövetett lopás nem minősül a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó személy sérelmére megvalósultnak [Btk. 316. § (2) bek. h) pont, Sztv. 105. § (1) bek. a) pont].

BH1989. 474. A hűtlen kezelés bűntettének és a gazdasági ellenőrzés meghiúsítása vétségének megállapítása sportegyesületi vezetők terhére [Btk. 319. § (3) bek. c) pont, 289. §].

BH1985. 366. A sportoló munkakörében foglalkoztatott dolgozónak a munkakörében elszenvedett balesete társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül. E szempontból nincs jelentősége, hogy a dolgozó sportoló munkakörében történt beosztásánál a munkajogi rendelkezéseket nem tartották meg [1975. évi II. tv. 77. §].

BH1985. 290. A sportoló munkakörben foglalkoztatott dolgozó üzemi balesetéért a munkáltatót felelősség terheli. A munkáltató felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a dolgozó nem a munkáltató sportegyesületének, hanem az országos válogatott színeiben vett részt sporteseményen, és eközben szenvedett balesetet [1967. évi II. törvény 62. §, Pp. 229. § (1) bek., 253. § (2) bek.].

2009/5. Választottbírósági határozat A felek közötti jogviszony (amatőr sportolói szerződés) folyamatos megbízási jogviszonynak minősül, így az 1959. évi IV. törvény 483. § (4) bekezdése értelmében folyamatos jogviszony esetén megengedett, hogy a felek a felmondás jogát korlátozzák. Az 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései nem alapoznak meg olyan jogértelmezést, amely szerint a rendes felmondás jogát mindenképpen biztosítani kellene folyamatos megbízási jogviszony esetén is. A Választottbíróság álláspontja szerint a sportszövetségi bizottságok határozatai nem kötik a Választottbíróságot a felek jogvitájának elbírálásában.