A sportszervezetek gazdasági társasági formában, sportegyesületi formában, valamint utánpótlás-nevelést végző közhasznú alapítvány (sportalapítvány) formájában működhetnek. A gazdasági társaságok alapítását a Ptk. és a Cégtörvény szabályozza, cégalapításra szakosodott ügyvédi irodák közreműködésével az elektronikus cégeljárás útján alapíthatóak.

Sportegyesület (a Sporttörvény alapján)- a Sporttörvényben megállapított eltérésekkel – a civil törvény, illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

A sportegyesületek összetettebb képet mutatnak tehát a gazdasági társaságoknál. Ezek alapítása tekintetében a következő pontok a leglényegesebbek:
A sportegyesület alapvetően egyesület. Az egyesületek pedig nem csak sporttal összefüggésbe hozható célokra hozható létre. Tehát minden sportegyesület egyesület, de nem minden egyesület sportegyesület.

Mivel egyesület, ezért a Civil törvény és a Ptk. szabályozza első sorban az alapítási, működési és megszűnési kérdéseket. E törvényi rendelkezéseket, mi több a teljes egyesületi jogi gyakorlat szabályait első sorban a demokratizmus hatja át.

A Civil törvényen kívül a sportegyesület alapítására és működésére a mindenkori hatályos Sporttörvény is komoly hatással van. Működése tekintetében egyebek mellett a sportszerződések (amatőr-hivatásos), másrészt példának okán a Sporttörvényben szabályozott csődképesség is említésre érdemes.

Fontos, hogy a sportegyesületek és a szövetségek 2012. január 1-től kezdődően tartozásaik okán felszámolhatók, mint egy gazdasági tarsaság.

A sportegyesület alapításához legalább 10 természetes személyre van szükség, akik megalkotják és elfogadják az alapszabályt, döntenek az elnökség és más funkcionáriusok személyéről, a tevékenység közhasznú jellegéről és a közhasznúság fokozatáról, és az ezt követő nyilvántartásba vételi eljárás után megkezdheti a sportegyesület a működését. A sportegyesületek esetében viszont nincs úgynevezett előtársasági létszakasz. A sportegyesületek nyilvántartását a törvényszékek (korábbi nevén megyei bíróságok), illetve Budapesten a Fővárosi Törvényszék (korábbi nevén Fővárosi Bíróság) vezeti a társadalmi szervezetek osztályán. Itt fontos megjegyezni, hogy nincs „alapszabály minta”, mint a gazdasági társaságok esetén a társasági szerződés minta. Ez azt jelenti, hogy nincs egy olyan forma, amely bíróságra történő benyújtása esetében bizonyosan nyilvántartásba veszik a sportegyesületet. Ha törvényszék bármely pontot aggályosnak tart demokratikus vagy más jogszabályi szempontból, akkor azokat megjelölve hiánypótlási felhívással a szükséges változások megtételére szólítja fel az alakulófélben lévő egyesületet. Itt arra is fel kell készülni, hogy egy korábban már egy bizonyos törvényszék kijelölt bírája által elfogadott alapszabály egy másik bírónál akár fenn is akadhat a rostán, és hiánypótlási felhívás születhet. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredményes, vagy nincs szűkség hiánypótlásra, akkor a nyilvántartásba vétel meg fog történni.

Fontos, hogy – amint arra fent már utaltunk – a gazdasági társaságoktól eltérően az egyesületek (így a sportegyesületek) nem működhetnek „előtársaságként”. Tehát míg egy Kft. a bejegyzése előtt már működhet, addig egy sportegyesület ugyanezt nem teheti meg szabályszerűen a bírósági nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését megelőzően.

A sportegyesület alapítása nem egy egyszerű folyamat. Számos hibát lehet véteni mind határidők, mind a beadandó dokumentáció tekintetében. Minden sportegyesület alapítása esetén javallott sportjogász vagy sport területén szakosodott ügyvéd segítségét igénybe venni. Fontos előny, hogy az alapítási költségek az alapító tagok között megoszlanak, így relatíve nem drága egy egyesület alapítása, illetve fontos adalék, hogy az egyesületek nyilvántartásba vétele illetékmentes, mivel az egyesülési jogot nem kívánta illetékfizetési kötelezettséggel korlátozni a jogalkotó, hiszen ez a rendszerváltozás előtti időkhöz képest az egyik legnagyobb vívmánya a demokratikus társadalmunknak.

A nyilvántartásba vételt követően számos olyan működési szabálynak kell megfelelnie a sportszervezeteknek, amely megszegése esetén komoly felelősséggel tartozhatnak az egyesület vezetői.

A sportszövetségek és szakszövetségek alapítására is e fenti szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy tagjai csak sportszervezetek lehetnek, amelyek közül legalább 10 sportszervezet legalább 100 tagja szükséges a megalakuláshoz és a szabályszerű működéshez. A törvény mindezekhez további feltételek teljesülését írja elő.

Utánpótlásnevelés-fejlesztését végző alapítványok szintén sportszervezetek. Ezek alapítása az alapító(k) személyének megléte mellett az ügyvezető szerv kijelölését követően az alapító okirat tartalmának megállapításával és törvényszéki nyilvántartásba vétellel történik. E szervezeteknél – akárcsak a sportvállalkozások esetén – nem érvényesül széles körben a demokrácia, a kuratórium ugyanis az alapító irányban és számára is csak a céloknak megfelelő működés érdekében köteles beszámolni, egyebekben a létesítő okirat és a jogszabályok rendelkezései az irányadók a működése vonatkotzásában.

E témában konzultációért forduljon weboldalunk felkért tanácsadó ügyvédjéhez. Dr. Neszmélyi Emil sportjogász ügyvéd nem csupán a MOB Jogi Bizottságának tagja, hanem a Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) egyik  magyar  bírája is, sportegyesületek, sportalapítványok és szövetségek alapítása esetén hatékony segítséggel szolgál ügyfelei számára.  A vele történő konzultációhoz információk itt érhetők el: Kontakt